A következő két hónapban még inkább érdemes lesz az elegáns Opéra-LaFayette-Hausmann városrészben sétálgatni, mert a hétköznapi csodákon túl újabb látványosságokat csodálhatunk meg.

Egészen pontosan a Hausmann sugárúton nyílik meg február 1-én Michel Bassompierre szobrászművész szabadtéri kiállítása, a Törékeny óriások (Fragiles Colosses). Március végéig díszíti majd a 11 darab hatalmas, bronzból készül vadállatszobor a sugárút különböző pontjait, remek sétaútvonalat és fotózási lehetőséget kínálva az arra járóknak. A hatalmas gorillák és jegesmedvék közül is kiemelkedik a 4 méter magasságú barnamedve, amely a kiállítás legnagyobb darabja. A művész az óriásszobrokon keresztül rendhagyó módon szeretné felhívni a figyelmet az élővilág rendkívüli törékenységére és szépségére.

Mellékelünk egy térképet is az óriásragadozók pontos vadászterületéről:). A Párizs Titkai hamarosan saját fotókkal jelentkezik a helyszínről; ha a városban vagytok, ne hagyjátok ki Ti sem!

Miután tavaly a COVID következtében elmaradt, az idén különösen nagy várakozás előzte meg az Európai Kulturális Örökség napjainak rendezvénysorozatát Franciaországban (is). A Párizs Titkai bakancslistájáról ezúttal a Luxembourg-palotát választottuk ki látogatásunk célpontjául, és a csodás élményt az alábbi képbeszámoló formájában szeretnénk megosztani veletek.

A Luxembourg-palota a francia parlament felső házának, a Szenátusnak ad otthont, és meg kell hagyni: a 348 honatyának a törvényalkotáshoz és a kormány munkájának felügyeletéhez pompás kulisszák adattak meg. A palotát Medici Mária építtette a XVII. század elején, és a francia történelem számos fontos eseményének volt helyszíne az eltelt évszázadok során. Termeinek jelenlegi, gyönyörűen megőrzött belső díszítése nagyrészt a XIX. századból származik. A palota év közben csak kívülről csodálható meg, de a körülötte elterülő Luxembourg-kert önmagában megér egy látogatást, ahogyan azt a kocogni, petanque-ozni, piknikezni, sakkozni és friss levegőt szívni vágyó párizsiak is jól tudják.

Jó böngészést a fotógalériánkban: https://parizstitkai.hu/galeria/

Már jó ideje hatalmas, leginkább a Défense-negyed szögletes diadalívére emlékeztető állványzat emelkedik Párizs jelképének Mars-mező felőli oldalán. Ha közelebbről szemügyre veszi az ember, kiderül, hogy az Eiffel-torony átlagosan 7 évente esedékes újrafestési munkálatai zajlanak éppen, betartva az építmény névadó atyjának a karbantartási gyakoriságra vonatkozó határozott utasításait. A jelenlegi a 20., jubileumi alkalom, amikor a legismertebb francia Dáma „ráncfelvarráson” esik át, és 25 szorgos festő szakértelmének köszönhetően „alig” 18 hónap leforgása alatt megfiatalodik.

A feladat nagyságának érzékeltetésére néhány adat: a torony 324 méteres magassága összesen mintegy 250 ezer négyzetméter átfestendő felületet jelent, amelyre 60 tonna festéket visznek fel két rétegben (ebből 50 ezer litert tesz ki az a speciális festék, amit egy norvég festékgyártó külön a torony számára fejlesztett ki). A munka külön nehézsége, hogy a lefestendő felület mintegy 10%-áról először le kell kaparni a 19 korábbi, már repedezett festékréteget, és csak a több tonnányi régi bevonat eltávolítását követően lehet magát a festést megkezdeni. Érdekesség, hogy a festők nem festékpisztollyal dolgoznak, hanem hagyományos, kerek fejű ecsettel, amiből több, mint 1500 darab fogy el, mire a Vashölgy újra teljes szépségében mutatkozhat a rajongói előtt.

Az általunk ismert bronzbarna színét egyébként csupán a 60-as években kapta a torony, ugyanis a 131 évvel ezelőtti felavatásakor még határozottabb barnásvörös színt viselt (ha nem is annyira rikító pirosat, mint a vele egyidős másik párizsi legenda, a Moulin Rouge), majd később néhány évtizeden keresztül sárgában pompázott. További érdekesség, hogy a festéket 3 különböző árnyalatban keverik ki: a legsötétebbet a lábazatra és az alsó szintre viszik fel, a középső rész már valamivel világosabb lesz, és a torony tetejére tartogatják a leghalványabb színárnyalatot, ezáltal próbálva meg elérni, hogy a város látképét meghatározó műemlék minél harmonikusabban belesimuljon a környezetébe. Az évente idelátogató több millió turista közül kevesen tudják, hogy a belépőjeggyel együtt jogosultságot szereznek arra is, hogy „átfessék” a tornyot: szavazhatnak a nekik tetsző színről (persze a jelenlegi szín különböző árnyalatainak listájából választhatnak), és a legnépszerűbb tónus lesz az Öreg Hölgy új színe a következő újrafestést követően.

A vírus sújtotta 2020-as évben a leghíresebb párizsi látványosságok szokatlanul csendes napokat élnek meg. A kontinensek közötti turizmus szinte teljesen leállt, és az Európából érkező, a vírusveszéllyel dacoló utazók száma is elenyésző. A kivételesen bátrak (vagy szerencsések), akiknek mégis lehetőségük nyílik Párizsban turistáskodni, szinte teljes magányban fedezhetik fel az olyan attrakciókat, mint a Louvre, az Eiffel-torony vagy a Diadalív, ahol egyébként jellemzően csak alapos előzetes tervezés révén lehet elkerülni a tömeg miatti hosszú várakozási időket.

Nincs ez másként a versailles-i palotában sem, ahol a nyári hónapokban csupán 900 ezer látogatót fogadtak, szemben a tavalyi évben regisztrált 3 millió vendéggel. Az idei, összességében több, mint 80%-os látogatottság-visszaesés súlyos gondot jelent a Napkirály fényűző palotájának és a hozzá tartozó hatalmas parknak a fenntartása szempontjából. A kastélyban dolgozó mintegy 900 alkalmazott mellett rengeteg vállalkozó, iparművész, restaurátor, vendéglátós és más beszállító egzisztenciáját fenyegeti a fő bevételi forrást jelentő belépőjegy-értékesítés drasztikus csökkenése. A helyzet olyannyira komoly, hogy az állam már meg is szavazott egy 87 millió eurós gyorssegélyt a kastély költségvetésének ideiglenes befoltozására, de hosszú távon így nem fogják tudni pótolni a kieső bevételeket. A versailles-i birtokot üzemeltető Kulturális Minisztérium kénytelen – egyelőre közelebbről nem részletezett – alternatív hasznosítási lehetőségeket is mérlegelni arra az esetre, ha a tömegturizmus rövid távon – vagy egyáltalán – nem térne vissza a Napkirály udvarába.

Közvetlen bevételt ugyan nem hoz, de mindenképpen érdeklődésre tarthat számot a belföldi közönség körében, hogy az év végéig megnyitja kapuit az egyébként nem látogatható Királyi Kis Istálló impozáns épülete, amelyben ingyenesen megtekinthető a több, mint 60, főleg a Napkirály korából származó eredeti műalkotást tartalmazó szoborgyűjtemény.

Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából a Louvre 2019 október 24 és 2020 február 24 között időszaki kiállítással tiszteleg a nagy mester munkássága előtt. A már amúgy is a múzeum tulajdonát képező 5 leghíresebb festményen (köztük van természetesen a Mona Lisa is) és 22 rajzon kívül további közel 120 alkotást (kéziratokat, szobrokat, műtárgyakat) kértek kölcsön a legnevesebb európai és amerikai műcsarnokoktól és kiállítótermektől. A múzeum a négy hónap során rendezvények sorával idézi fel a „Reneszánsz Ember” életútját és sokoldalú alkotói pályáját, az előadásoktól az alkotóműhelyeken keresztül egészen a koncertekig. A legizgalmasabbnak egy virtuális valóságra épülő bemutató ígérkezik, amelynek segítségével eddig még soha nem tapasztalt módon fedezhetjük fel a Mona Lisát.

A nagy érdeklődésre való tekintettel várhatóan jó előre kell jegyet foglalni, úgyhogy érdemes előre tervezni. A Párizs Titkai természetesen mindenben segít, forduljatok hozzánk bizalommal, és gyertek velünk az egyik reggeli felfedezőutunkra!

A Louvre-túránkra itt tudtok jegyet venni: https://parizstitkai.hu/termek/reggeli-mona-lisaval/